Tárgyi eszköz elszámolása: mikor lehet egy összegben?

Tárgyi eszköz elszámolása: mikor lehet egy összegben?

A tárgyi eszköz elszámolása sok cégvezetőnek akkor okoz először meglepetést, amikor a vállalkozás nagyobb értékű laptopot, gépet, bútort vagy más berendezést vásárol. A pénz már kiment a bankszámláról, a kiadás mégsem csökkenti teljes összegében az adott év eredményét.

Ennek oka, hogy a pénz kifizetése és a számviteli költség elszámolása nem ugyanaz.

Ha egy eszköz várhatóan hosszabb időn keresztül szolgálja a vállalkozást, akkor azt rendszerint nem egyszerű, azonnal felhasznált költségként, hanem tárgyi eszközként kell nyilvántartani. Az értéke ilyenkor általában több év alatt, értékcsökkenés formájában jelenik meg a költségek között.

Van azonban egy fontos könnyítés: a 200 000 Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközöknél a vállalkozás dönthet úgy, hogy az értéket a használatbavételkor egy összegben számolja el értékcsökkenési leírásként.

Tárgyi eszköz vagy költség: mi alapján dől el?

A legfontosabb kérdés nem az, hogy a vásárlás drága volt-e.

Először azt kell megvizsgálni:

• mit vásárolt a vállalkozás;
• mire fogja használni;
• mennyi ideig szolgálja a működését;
• továbbértékesítésre vagy saját használatra szerezték-e be;
• önállóan használható eszközről vagy egy nagyobb rendszer részéről van-e szó.

Egy doboz nyomtatópapír néhány hét vagy hónap alatt elfogy. Egy céges laptop, gyártógép vagy targonca ezzel szemben éveken keresztül szolgálhatja a vállalkozást.

Ezért a nyomtatópapír jellemzően anyagként vagy költségként jelenik meg, a laptop vagy a gyártógép pedig tárgyi eszköz lehet.

A besorolást tehát elsősorban nem az ár, hanem az eszköz rendeltetése határozza meg.

Mit tekint a számviteli törvény tárgyi eszköznek?

A számviteli törvény alapján a tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Ide tartozhatnak például:

• ingatlanok;
• műszaki gépek és berendezések;
• járművek;
• irodai berendezések;
• számítógépek;
• termelési eszközök;
• üzemi és üzleti felszerelések.

Nem maga a tárgy neve dönti el a besorolást.

Egy számítógép egy könyvelőirodánál tárgyi eszköz lehet, mert a vállalkozás saját munkájához használja. Ugyanez a számítógép egy informatikai kereskedőnél áru lehet, ha továbbértékesítésre vásárolták.

A tárgyi eszköz elszámolása ezért mindig a konkrét használati cél vizsgálatával kezdődik.

Miért nem számolható el minden vásárlás azonnal?

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 12 millió forintért vásárol egy gyártógépet.

A gép várhatóan nem csak a vásárlás évében fog dolgozni. Elképzelhető, hogy öt, nyolc vagy akár tíz éven keresztül vesz részt a termelésben.

Ha a teljes 12 millió forintot az első évben számolnák el költségként, az első év eredménye jelentősen csökkenne, a következő években pedig már nem jelenne meg a gép használatához kapcsolódó értékcsökkenés.

Ez nem mutatná megfelelően, hogy az eszköz több éven keresztül segíti a bevételtermelést.

A számviteli szabály ezért főszabály szerint azt írja elő, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékét, a várható maradványérték figyelembevételével, azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogják.

Ezt nevezzük értékcsökkenés elszámolásának.

Mit jelent az értékcsökkenés?

Az értékcsökkenés nem azt jelenti, hogy az eszköz elromlott vagy használhatatlanná vált.

A számvitelben azt fejezi ki, hogy egy hosszabb ideig használt eszköz bekerülési értéke nem egyetlen évben, hanem a várható használati idő alatt jelenik meg költségként.

Az éves értékcsökkenés meghatározásakor többek között figyelembe kell venni:

• a várható használati időt;
• a fizikai elhasználódást;
• a technológiai avulást;
• a használat intenzitását;
• a várható maradványértéket;
• a vállalkozás működésének sajátosságait.

Egy nagy igénybevételnek kitett termelőgép használati ideje eltérhet egy ritkán használt irodai berendezésétől.

Az értékcsökkenési módszert és az alkalmazott számviteli döntéseket a vállalkozás számviteli politikájában is rendezni kell.

Mit jelent a 200 000 Ft-os tárgyi eszköz értékhatár?

A számviteli törvény könnyítést biztosít a kis értékű tárgyi eszközökre.

A 200 000 Ft egyedi beszerzési vagy előállítási érték alatti tárgyi eszköz bekerülési értéke a vállalkozás döntése alapján a használatbavételkor egy összegben elszámolható értékcsökkenési leírásként.

Itt három részlet különösen fontos.

1. Az értéknek 200 000 Ft alatt kell lennie

A jogszabály megfogalmazása szerint a könnyítés a 200 000 Ft alatti egyedi bekerülési értékű eszközökre vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy:

• 199 999 Ft bekerülési értéknél alkalmazható lehet;
• pontosan 200 000 Ft-nál már nem erre a szabályra kell hivatkozni;
• 200 000 Ft felett főszabály szerint a használati időre elosztott értékcsökkenést kell alkalmazni.

2. Az egyedi bekerülési értéket kell vizsgálni

Nem feltétlenül a számla teljes végösszege dönt.

Ha egy vállalkozás egy számlán tíz különálló, önállóan használható irodai széket vásárol, az egyedi eszközértéket kell megvizsgálni.

Más a helyzet, ha több megvásárolt elem csak együtt alkot egy rendeltetésszerűen használható eszközt. A tárgyi eszköz használatához szükséges, vele együtt beszerzett tartozékok, szállítási, szerelési vagy üzembe helyezési tételek a bekerülési érték részévé válhatnak.

Ezért egy eszköz értékét nem szabad mesterségesen több külön tételre bontani csak azért, hogy egyenként a 200 000 Ft-os határ alá kerüljön.

3. Az egyösszegű elszámolás nem a vásárlás napján történik

A kis értékű tárgyi eszköz értéke nem feltétlenül akkor jelenik meg költségként, amikor a számlát kiállították vagy kifizették.

Az egyösszegű értékcsökkenés a rendeltetésszerű használatbavételkor számolható el.

Ha a vállalkozás decemberben megvásárol egy gépet, de azt csak a következő év januárjában helyezi üzembe, a használatbavétel időpontja meghatározó lehet az elszámolásnál.

Nettó vagy bruttó 200 000 Ft?

Az értékhatárt nem egyszerűen a számlán szereplő fizetendő végösszeg alapján kell vizsgálni, hanem a számviteli bekerülési érték alapján.

Általános esetben:

• ha az előzetesen felszámított áfa levonható, az nem része a bekerülési értéknek;
• ha az áfa nem vonható le, a le nem vonható áfa növeli a bekerülési értéket;
• a szállítás, rakodás, szerelés és üzembe helyezés egyedileg kapcsolható költségei szintén növelhetik azt.

Ezért ugyanaz a nettó vételár két különböző vállalkozásnál eltérő bekerülési értéket eredményezhet.

Példa

Egy áfalevonásra jogosult vállalkozás 180 000 Ft + áfa összegért vásárol egy monitort, amelyet több éven át használ.

A monitor tárgyi eszköznek minősülhet, de a 200 000 Ft alatti egyedi bekerülési érték miatt a vállalkozás, a számviteli politikájával összhangban, dönthet az egyösszegű értékcsökkenés mellett.

Ha azonban az áfa nem vonható le, vagy a monitorhoz olyan további, bekerülési értéket növelő költségek kapcsolódnak, amelyekkel az egyedi bekerülési érték eléri vagy meghaladja a 200 000 Ft-ot, az egyösszegű könnyítés már nem alkalmazható ugyanezen a jogcímen.

Kis értékű tárgyi eszköz: tárgyi eszköz marad?

Igen.

Attól, hogy a vállalkozás a kis értékű tárgyi eszköz bekerülési értékét a használatbavételkor egy összegben leírja, az eszköz még nem válik irodaszer-költséggé vagy egyszerű anyagbeszerzéssé.

Először tárgyi eszközként kell minősíteni és nyilvántartásba venni, majd a törvényben biztosított döntés alapján egyösszegű értékcsökkenést lehet rá elszámolni.

Ez fontos különbség.

A "kis értékű tárgyi eszköz" nem azt jelenti, hogy az eszközzel a nyilvántartásban már semmilyen további teendő nincs. A vállalkozásnak az eszköz meglétét, használatát, átadását, selejtezését vagy értékesítését továbbra is megfelelően dokumentálnia kell.

Példák a tárgyi eszköz elszámolására

1. Irodai monitor 180 000 Ft bekerülési értékkel

A vállalkozás saját munkájához használja, várhatóan több éven keresztül.

Besorolás: tárgyi eszköz. Lehetséges elszámolás: a 200 000 Ft alatti egyedi érték miatt a használatbavételkor egyösszegű értékcsökkenés választható.

2. Laptop 450 000 Ft bekerülési értékkel

A laptopot a cég munkavégzéshez használja több éven át.

Besorolás: tárgyi eszköz. Elszámolás: a 200 000 Ft-os könnyítés nem alkalmazható; az értéket a várható használati idő alatt kell elszámolni.

3. Tíz darab, egyenként 150 000 Ft-os szék

A székek önállóan használható eszközök, és külön-külön is azonosíthatók.

Besorolás: egyedi tárgyi eszközök. Lehetséges elszámolás: az egyedi értéket kell megvizsgálni, ezért a vállalkozás döntése alapján alkalmazható lehet az egyösszegű értékcsökkenés.

4. Számítógép továbbértékesítésre

Egy informatikai kereskedő azért vásárolja meg a számítógépet, hogy azt továbbadja az ügyfelének.

Besorolás: nem tárgyi eszköz, hanem áru vagy készlet. Elszámolás: nem a tárgyi eszközökre vonatkozó értékcsökkenési szabályok szerint történik.

5. Gyártógép szállítással és szereléssel

A gép vételára 4 500 000 Ft, a szállítás 150 000 Ft, a használatbavételhez szükséges szerelés pedig 350 000 Ft.

Bekerülési érték: nem csak a gép vételára számít. A kapcsolódó szállítás és szerelés is növelheti a bekerülési értéket.

Elszámolás: a teljes bekerülési értéket a várható használati idő alatt kell leírni.

Javítás, karbantartás vagy felújítás?

Egy meglévő eszközre fordított összegnél sem mindig az a kérdés, hogy mennyi pénzt fizetett a vállalkozás.

A számviteli törvény különbséget tesz a javítás, a karbantartás és az értéket növelő felújítás között.

A folyamatos, biztonságos működést fenntartó javítás és karbantartás költsége jellemzően nem növeli a tárgyi eszköz bekerülési értékét.

Ezzel szemben egy olyan felújítás vagy átalakítás, amely:

• növeli az eszköz élettartamát;
• javítja a teljesítőképességét;
• megváltoztatja a rendeltetését;
• vagy jelentősen növeli a használati értékét,

a tárgyi eszköz értékét növelő beruházásnak vagy felújításnak minősülhet.

Ezért egy műhely, iroda vagy gép nagyobb átalakítását nem érdemes automatikusan javítási költségként kezelni.

Miért fontos a helyes elszámolás?

A tárgyi eszköz elszámolása közvetlenül befolyásolja:

• az adott üzleti év költségeit;
• a vállalkozás számviteli eredményét;
• a mérlegben kimutatott eszközértéket;
• az éves beszámoló tartalmát;
• a későbbi értékesítés vagy selejtezés elszámolását;
• bizonyos esetekben az adózási számításokat is.

Ha egy nagy értékű gépet szabálytalanul azonnali költségként számolnak el, az indokolatlanul csökkentheti az adott évi eredményt.

Ha viszont unalmasan kis értékű eszközt szükségtelenül hosszú évek alatt írnak le, miközben a vállalkozás számviteli politikája lehetővé tenné az egyösszegű elszámolást, az eredmény magasabb maradhat, mint amire a cégvezető számított.

Ez a cashflow problémát önmagában nem oldja meg. Attól, hogy egy eszköz könyvelési költsége több év alatt jelenik meg, a teljes vételárat gyakran már a vásárláskor ki kell fizetni.

Ezért fordulhat elő, hogy a vállalkozás bankszámlájáról jelentős pénz távozik, miközben az éves beszámolóban az eszköz költsége csak fokozatosan jelenik meg.

Egyösszegű értékcsökkenés nem egyenlő automatikus adómegtakarítással

A cikk a számviteli elszámolás alapvető szabályait mutatja be.

A számviteli eredmény és az egyes adónemek adóalapja nem minden esetben azonos módon változik. A konkrét adóhatás függhet többek között:

• a vállalkozás adózási módjától;
• az eszköz típusától;
• a számviteli és adótörvény szerinti leírás eltérésétől;
• az igénybe vehető kedvezményektől;
• a beszerzés és a használatbavétel időpontjától.

Ezért nagyobb beszerzés előtt nem csak azt érdemes megkérdezni, hogy "elszámolható-e költségként".

A pontosabb kérdések:

1. Tárgyi eszköznek minősül-e?
2. Mennyi lesz a számviteli bekerülési értéke?
3. Mikor kerül használatba?
4. Alkalmazható-e rá egyösszegű értékcsökkenés?
5. Hogyan hat a számviteli eredményre és az adózásra?
6. Összhangban van-e az elszámolás a vállalkozás számviteli politikájával?

Mikor érdemes előre egyeztetni?

Különösen érdemes a vásárlás előtt egyeztetni, ha:

• többmilliós gépet vagy járművet vásárol;
• több elemből álló rendszert szerez be;
• ingatlant alakít át vagy újít fel;
• nem egyértelmű, hogy javításról vagy beruházásról van szó;
• a beszerzéshez támogatás vagy hitel kapcsolódik;
• az eszközt magán- és üzleti célra is használják;
• az eszközt még az év vége előtt megvásárolják, de csak később helyezik üzembe;
• a vásárlástól jelentős eredmény- vagy adóhatást várnak.

A számla kiállítása után sokkal kevesebb lehetőség marad a konstrukció szabályos rendezésére.