Visszaváltotta a cég a palackokat: hogyan könyveljük a visszakapott 50 forintokat?

Visszaváltotta a cég a palackokat: hogyan könyveljük a visszakapott 50 forintokat?

A vállalkozás megveszi az ásványvizet vagy üdítőt, a számlán megjelenik palackonként az 50 Ft-os visszaváltási díj, a könyvelő pedig rögzíti a beszerzést. A visszaváltási díj könyvelése során azonban ezzel nem feltétlenül ért véget a történet.

Néhány héttel később valaki összegyűjti a palackokat, visszaviszi őket, és a vállalkozás visszakapja az 50 forintokat készpénzben, utalvány formájában vagy a cég bankszámlájára.

Ezt is könyvelni kell.

Ráadásul nem mindegy, hogyan, mert a visszakapott pénz nem egyszerűen egy új bevétel, amelynek semmi köze a korábbi vásárláshoz. Egy korábban megfizetett visszaváltási díj térült vissza.

Nézzünk egy egyszerű példát

Egy vállalkozás saját felhasználásra vásárol 200 palack ásványvizet. A vásárláskor megfizet:

200 × 50 Ft = 10 000 Ft visszaváltási díjat.

A palackokat később összegyűjtik, és mind a 200-at visszaváltják. A vállalkozás tehát visszakap 10 000 Ft-ot.

Gazdaságilag mi történt? A cég korábban kifizetett 10 000 forintot, amely a beszerzéshez kapcsolódott. Később ugyanez az összeg visszatérült. Ezért nem helyes úgy tekinteni a visszakapott 10 000 forintra, mintha a vállalkozás most új, önálló üzleti bevételt termelt volna.

Visszaváltott palackok elszámolása saját fogyasztás esetén

Ha a vállalkozás fogyasztóként saját felhasználásra vásárolja az italterméket, a kötelező visszaváltási díj a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény elvei szerint a beszerzett termék bekerülési értékének részét képezheti. Amikor az italt felhasználják, ez az összeg a megfelelő költségelszámolásban is megjelenik.

Ha azonban a csomagolást később visszaváltják, és a vállalkozás visszakapja a díjat, akkor a korábban elszámolt összeg egy része megtérült. Ennek megfelelően a visszakapott visszaváltási díj a kapcsolódó költség korrekcióját eredményezi.

Ez a lényeg. Nem egyszerűen arról van szó, hogy jött 10 000 Ft, és azt könyveljük egyéb bevételként. Mindig azt kell megvizsgálni, milyen korábbi gazdasági eseményhez kapcsolódik a kapott pénz.

Miért nem mindegy, hogy bevételként vagy költségkorrekcióként kezeljük?

Mert a számvitelnek a gazdasági esemény valós tartalmát kell bemutatnia. Tegyük fel, hogy a vállalkozás az italokkal és a DRS-díjjal együtt 60 000 Ft megfelelő költséget számolt el. Később 10 000 Ft DRS-díjat visszakap.

Gazdaságilag nem az történt, hogy a cégnek 60 000 Ft költsége és mellette 10 000 Ft új üzleti bevétele keletkezett, hanem az, hogy a korábban viselt beszerzési összegből 10 000 Ft megtérült. Ezért kell a visszatérítés számviteli kezelését a korábbi elszámolással szorosan összekapcsolni.

Van áfa a visszakapott 50 forinton?

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható csomagolás 50 Ft-os díja a vásárláskor nem része az ital értékesítése áfaalapjának. A számlán áfa hatályán kívüli tételként jelenik meg.

Ezért amikor a vállalkozás később visszaváltja a palackot és visszakapja az 50 forintot, nem arról van szó, hogy egy korábbi áfás ügylet áfáját kellene visszafordítani. Az 50 forinton eleve nem volt előzetesen felszámított áfa. Vagyis nem 50 Ft + áfa térül vissza, hanem tisztán az 50 Ft visszaváltási díj.

Mi történik, ha a pénz a cég bankszámlájára érkezik?

Ez könyvelési szempontból az egyik legtisztábban követhető helyzet. A vállalkozás visszaváltja a palackokat, a visszatérítést pedig a vállalati bankszámlára kéri. Megjelenik például +10 000 Ft a bankkivonaton.

Ezt természetesen rögzíteni kell a könyvekben. Fontos azonban, hogy a banki jóváírás megfelelő jogcímen kerüljön könyvelésre. A könyvelőnek pontosan tudnia kell, hogy ez DRS-visszatérítés, nem pedig vevői befizetés vagy egyéb, tisztázatlan eredetű pénzmozgás. Ezért célszerű a visszaváltás bizonylatát is megőrizni és eljuttatni a feldolgozásra.

Mi történik, ha készpénzt kap a vállalkozás?

Ugyanaz a gazdasági esemény, csak eltérő pénzmozgással. Ha a vállalkozás nevében eljáró személy visszaváltja a palackokat és készpénzt kap, az a pénz a vállalkozást illeti meg. Ennek az összegnek a vállalkozás házipénztárában vagy elszámolásra kiadott összegei között is meg kell jelennie.

Nem nyújt szakszerű megoldást az a megközelítés, hogy a palackokból visszakapott pénzből közvetlenül, bizonylat nélkül vásárolnak egyéb apróságokat. A két gazdasági eseményt külön-külön, megfelelően dokumentálni kell: először a DRS-visszatérítést, majd az abból történő újabb beszerzést.

Hogyan történik a REpont-utalvány könyvelése?

Ez az egyik legérdekesebb gyakorlati helyzet. A vállalkozás visszaviszi a palackokat, de nem készpénzt vagy utalást választ, hanem kap egy REpont-utalványt például 7 500 Ft értékben.

Ezt az utalványt később egy következő vásárlásnál használják fel. A visszatérítés azonban már az utalvány átvételekor megtörtént, hiszen a vállalkozásnak már ekkor keletkezett egy felhasználható, pénzben kifejezhető értéke. A későbbi vásárlás pedig már egy újabb, önálló gazdasági esemény lesz.

Tipikus hiba: csak a következő számla kerül a könyvelőhöz

Nézzünk egy nagyon hétköznapi helyzetet. A cég visszaváltja a palackokat, és kap egy 5 000 Ft-os REpont-utalványt. Másnap vásárol 25 000 Ft értékben, az utalványt pedig felhasználja, így bankkártyával már csak 20 000 Ft-ot fizet ki.

A könyvelő megkapja a 25 000 Ft-os számlát, és lát mellé egy 20 000 Ft-os bankkártyás terhelést a bankkivonaton. Kérdésként merül fel, hogy mi történt az 5 000 forinttal. Ha a visszaváltási bizonylat és az utalvány felhasználásának részletei nem jutnak el a könyveléshez, a két összeg nem fog egyezni. Ezért rendkívül fontos, hogy lássuk: mit lát a könyvelő a cégéből a beküldött bizonylatok alapján. A bizonylati út legalább annyira fontos, mint maguk a könyvelési szabályok.

Mi történik, ha csak a palackok egy részét váltják vissza?

A cég vásárol 300 palackot, megfizet 15 000 Ft DRS-díjat, de később csak 240 palackot vált vissza, így 12 000 Ft-ot kap vissza.

A fennmaradó 60 palack után megfizetett 3 000 Ft nem térült vissza. Ilyenkor természetesen csak a ténylegesen megtérült 12 000 Ft-ot lehet csökkentő tételként figyelembe venni. Nagyobb mennyiségnél komoly jelentősége van annak, hogy a vállalkozás milyen arányban gondoskodik a csomagolások visszaváltásáról.

Mi történik, ha a dolgozó váltja vissza és megtartja a pénzt?

Ebben az esetben a vállalkozás nem kapott visszatérítést. A NAV személyi jövedelemadóval kapcsolatos hivatalos tájékoztatása szerint, ha a visszaváltási díjas terméket a kifizető vásárolta meg, de a csomagolást átengedi a magánszemélynek, az így megszerzett visszaváltási díj a magánszemélynél adómentes lehet.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a vállalkozás könyvelésében nem szerepelhet olyan DRS-visszatérítés, amelyet valójában nem a cég kapott meg.

A könyvelő honnan tudja, hogy visszaváltották a palackokat?

Sehonnan, kivéve, ha a vállalkozás átadja az erről szóló bizonylatokat. Ez a DRS-könyvelés egyik legnagyobb gyakorlati kihívása. A beszerzési számlán egyértelműen látszik a megfizetett díj, de az már nem, hogy mi történt a palackokkal hetekkel később.

A helyes elszámoláshoz elengedhetetlen a szoros együttműködés. Ahhoz, hogy megértsük, a miért elengedhetetlen a vállalkozása számára a precíz adminisztráció, látni kell, hogy az ilyen apró részleteken is múlhat a könyvelés pontossága.

Nagyobb mennyiségnél ez már nem aprópénz

Az 50 Ft-os összeg egyenként kevésnek tűnhet, de ha egy vállalkozás havonta 1 000 darab visszaváltási díjas italt vásárol, az már havi 50 000 Ft, éves szinten pedig 600 000 Ft kiadást jelent. Ha ennek a 90 százalékát visszaváltják, 540 000 Ft áramlik vissza a céghez. Ilyen nagyságrendnél már komoly hiba lenne, ha a tételek kimaradnának a könyvelésből.

Mit érdemes átadni a könyvelőnek?

A gördülékeny adminisztráció érdekében javasolt összegyűjteni és átadni:

• a visszaváltáskor kapott bizonylatokat,
• a REpont-utalványokat és azok felhasználásának bizonylatait,
• a készpénzes vagy banki visszatérítések igazolásait.

A cél nem az, hogy minden egyes palackról külön nyilvántartást vezessünk, hanem az, hogy a visszakapott pénz hiánytalanul és a valóságnak megfelelően jelenjen meg a cég könyveiben.