10 millió forint webshop-forgalom jól hangzik. De mennyi marad belőle valójában?

Egy webshop havi 10 millió forint forgalmat ér el, de a tényleges webshop profit gyakran csalódást okoz.

Elsőre ez már komoly működésnek tűnik. Sok rendelés, folyamatos csomagolás, futár, hirdetések, ügyfélszolgálat. Kívülről nézve egyértelműen az látszik: megy az üzlet.

A tulajdonos mégis azt kérdezi: ha ennyi a bevétel, miért nincs több pénz a számlán?

A válasz általában nem egyetlen nagy hibában van. Hanem abban, hogy a 10 milliós forgalomból rengeteg kisebb-nagyobb költség rakódik le, mire kiderül, mennyi marad ténylegesen a vállalkozásnál.

A forgalom nem ugyanaz, mint a kereset

Ez az első és legfontosabb különbség. Ha egy webshop 10 millió forint értékben ad el egy hónapban, az nem azt jelenti, hogy 10 millió forintot keresett.

Ebből még le kell vonni például:

• az eladott termékek beszerzési értékét,
• a szállítási költséget,
• a csomagolást,
• a bankkártyás fizetés díját,
• a hirdetéseket,
• a béreket,
• a raktár költségét,
• a szoftvereket,
• a könyvelést,
• a visszáruk költségét,
• az át nem vett csomagokat,
• és az adókat.

A 10 millió forint ezért csak a történet eleje.

Nézzünk egy egyszerű példát

Tegyük fel, hogy egy webshop havi forgalma 10 millió forint.

1. A termékek beszerzési értéke 5,2 millió forint. Marad 4,8 millió.
2. A webshop hirdetésre elkölt 1,2 milliót. Marad 3,6 millió.
3. A futár- és csomagolási költség 750 ezer forint. Marad 2,85 millió.
4. A fizetési szolgáltatók és bankkártyás tranzakciók díjai 180 ezer forintot visznek el. Marad 2,67 millió.
5. A munkabér és annak közterhei havi 1,1 millió forintba kerülnek. Marad 1,57 millió.
6. Raktár, szoftverek, könyvelés és más működési költségek együtt további 620 ezer forintot jelentenek. Marad 950 ezer forint.

A 10 milliós havi forgalomból így a vállalkozásnak a példában kevesebb mint 1 millió forint marad az adózás és más esetleges kiadások előtt. És még ez sem feltétlenül a tulajdonos szabadon elkölthető pénze. Gyakran előfordul, hogy bár az üzlet jól pörög, a bankszámlán lévő pénz soha nem tűnik elegendőnek a nyugodt működéshez.

A webshop árrés mindent meghatároz

Két webshop ugyanúgy csinálhat havi 10 millió forintos forgalmat, mégis teljesen más pénzügyi helyzetben lehet. Az egyik 70 százalékos árréssel dolgozik, a másik 25 százalékossal. Ez óriási különbség.

Ha egy terméket a webshop 6 000 forintért vesz meg és 10 000 forintért ad el, akkor első látásra 4 000 forint marad rajta. De ez még nem a nyereség. Ebből kell finanszírozni a hirdetést, a kiszállítást, a fizetési díjat, a raktárt, a munkatársat és az egész vállalkozás működését.

Ezért veszélyes kizárólag a termék beszerzési és eladási ára közötti különbséget nézni. A kérdés az, hogy minden kapcsolódó költség után mennyi marad.

A marketing könnyen elviszi az árrést

Egy webshopnál gyakran a marketing az egyik legnagyobb költség. Tegyük fel, hogy egy 20 000 forintos rendelés megszerzéséhez átlagosan 3 500 forint hirdetési költség kell. Ha a rendelésen az áru beszerzési értéke után 7 000 forint marad, akkor a marketing már ennek a felét elvitte.

Ehhez még hozzájön a futár, a csomagolás, a bankkártyás díj és a működés többi költsége. Lehet tehát olyan kampány, amely sok rendelést hoz, de alig termel pénzt, és lehet olyan is, amely kevesebb rendelést hoz, mégis jobb üzlet.

A sok rendelés nem feltétlenül jó hír

Ez elsőre furcsán hangzik, pedig egy webshop lehet úgy is túlterhelt, hogy közben pénzügyileg gyenge.

Több rendelés több csomagolást, szállítást, ügyfélszolgálati munkát, hibalehetőséget, visszárut és munkaórát jelent. Ha az egy rendelésen maradó összeg túl alacsony, akkor a vállalkozás minden új rendeléssel sok munkát és kevés pénzt termel. Ilyenkor a növekedés akár ronthatja is a helyzetet. Ez az a tipikus eset, amikor a cégvezető azt tapasztalja, hogy papíron nyereséges, még sincs pénz a kasszában.

A visszáru különösen alattomos költség

Tegyük fel, hogy a webshop havi 10 milliós forgalmából 8 százalékot visszaküldenek. Ez 800 ezer forintnyi rendelés.

A bevétel egy része visszafordul, közben viszont a webshop már kifizethette a kiszállítást, a csomagolást, a hirdetést, a fizetési díj egy részét és az ügyfélszolgálati munkát. Ráadásul a termék sem biztos, hogy újként visszatehető a készletbe. Ezért a visszáru aránya nem egyszerűen ügyfélszolgálati adat, hanem komoly pénzügyi mutató is.

A bankkártyás fizetés sem ingyenes

A vásárló kifizet 30 000 forintot, a webshop azonban nem feltétlenül pontosan 30 000 forintot kap meg. A fizetési szolgáltató díjat számíthat fel.

Ez rendelésenként csak néhány száz forintnak tűnhet, nagy forgalomnál azonban havi szinten már jelentős összeg lehet. Ha a webshop havi 2 000 rendelést kezel, és átlagosan 250 forint a kapcsolódó fizetési költség rendelésenként, az havi 500 000 forint. Ez már korántsem aprópénz.

A szállításnál ugyanez történik

Sok vállalkozás fejben úgy számol, hogy a vásárló fizeti a futárt. Csakhogy ez nem mindig igaz.

Gondoljunk az ingyenes szállítási határra, a kedvezményes szállításra, a visszaküldésekre, az át nem vett utánvétekre vagy a túlméretes, többcsomagos rendelésekre. A futárszámla ezért nem biztos, hogy ugyanakkora összeggel továbbterhelhető a vásárlókra, mint amennyibe valójában kerül. A különbséget végül mindig a webshop fizeti meg.

A készlet is elviszi a pénzt

Van még egy fontos ok, ami miatt a tulajdonos nem látja a bankszámlán a forgalomból származó pénzt: az új áru vásárlása.

Tegyük fel, hogy a webshop az adott hónapban 10 millió forint értékben értékesített, de közben 6 millió forintért új készletet rendelt. A vállalkozás pénzének egy része így azonnal visszakerült a raktárba. Ez nem feltétlenül rossz, hiszen a növekedéshez készlet kell, de magyarázatot ad arra, miért lehet sokkal kisebb a banki egyenleg, mint amire a forgalom alapján számítanánk. Előfordulhat, hogy a cashflow majdnem tönkretette a cégemet típusú helyzetekbe futunk bele pusztán azért, mert a növekedést nem követi a likviditás megfelelő tervezése.

A 10 milliós webshop valójában több külön üzlet is lehet

Egy webshop tulajdonosa gyakran összesítve lát mindent. Havi 10 milliós forgalom. De mi van mögötte?

• Lehet, hogy az egyik termékkategória 4 milliót hoz és nagyon nyereséges.
• A másik 3 milliót hoz, de rendkívül magas a visszáru aránya.
• A harmadik 3 milliót hoz, de annyira drága reklámozni, hogy alig marad rajta pénz.

Ha csak az összesített forgalmat nézzük, ezek a különbségek teljesen eltűnnek. Pedig pontosan ezekből a részletekből derül ki, hogy melyik területet érdemes erősíteni, és mit kellene minél előbb visszafogni vagy átalakítani.

Milyen számokat kellene egy webshop-tulajdonosnak látnia havonta?

Ahhoz, hogy tisztán lásson, legalább az alábbi adatokat érdemes rendszeresen ellenőrizni:

• nettó árbevétel,
• eladott termékek beszerzési értéke,
• termékeken maradó fedezet (árrés),
• marketingköltség és rendelésenkénti ügyfélszerzési költség,
• szállítási és csomagolási költség,
• fizetési szolgáltatói díjak,
• visszáru aránya és az át nem vett utánvétek költsége,
• működési költségek,
• a hónap tényleges, adózás előtti eredménye.

Ha több termékkategóriával dolgozik, ezeket a mutatókat érdemes legalább a fő kategóriák szintjén külön is megvizsgálni.

Nem az a kérdés, mekkora a webshop forgalom

A webshopok világában a forgalom látványos szám. Jól mutat egy dashboardon, és könnyű hozzá növekedési célokat rendelni. De önmagában rendkívül keveset mond arról, hogy a vállalkozás valóban egészségesen működik-e.

Egy 5 milliós forgalmú webshop lehet sokkal stabilabb és nyereségesebb, mint egy 20 milliós. A döntő kérdés nem az, hogy mennyi pénz ment át a rendszeren, hanem az, hogy mennyi maradt belőle a végén, és mennyi munkát, kockázatot, valamint lekötött tőkét kellett ehhez vállalni.

Egy fejlődő webshopnál egy ponton túl már nem elég azt nézni, hogy nő-e a forgalom. Azt is látni kell, hogy minden újabb egymillió forint árbevétel valóban több profitot termel-e a cégnek. Ha nem, akkor a webshop nem fejlődik, csupán a mérete növekszik, vele együtt pedig a kockázatok is.