Eltérés van a NAV adószámlán – mit jelent és mit kell ellenőrizni?

Előfordul, hogy a vállalkozás könyvelése szerint minden adó rendezve van, a NAV adószámláján mégis tartozás jelenik meg. Máskor éppen fordított a helyzet: túlfizetés látható, amelynek a vállalkozás nem ismeri az okát.

A NAV adószámláján megjelenő eltérés nem jelenti automatikusan azt, hogy valóban fennálló adótartozás van, és azt sem, hogy biztosan a NAV nyilvántartása hibás. Az eltérés okát először tételesen meg kell keresni.

A NAV adószámláján jelennek meg többek között a bevallásokból és hatósági döntésekből származó kötelezettségek, valamint a befizetések, kiutalások és átvezetések.

Ezért egy eltérés mögött több különböző ok állhat.

Mit jelent az adószámlán látható tartozás vagy túlfizetés?

A NAV az adószámlán adónemenként tartja nyilván a kötelezettségeket és az azokhoz kapcsolódó pénzforgalmi tételeket.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak az összesített egyenleget érdemes nézni.

Előfordulhat például, hogy az egyik adónemen tartozás, egy másikon pedig túlfizetés van. Az összkép ezért csak akkor értelmezhető megfelelően, ha az egyes adónemek tételeit is megvizsgáljuk.

Ha valóban eltérés van, azt kell kideríteni, hogy a bevallott kötelezettség, a befizetés, egy átvezetés vagy a saját könyvelési nyilvántartás valamely adata okozza-e a különbséget.

Első lépés: ne csak az egyenleget nézzük

Ha problémát keresünk, önmagában az adónemenkénti egyenleg sokszor kevés.

A NAV Ügyfélportálján az adószámla időszak, adónem és részletesség szerint is lekérdezhető. A tételes kimutatás a legrészletesebb változat: többek között a könyvelés jogcímét, valamint az esedékességi és terhelési adatokat is tartalmazza.

Ez azért fontos, mert egy jelentősebb eltérésből önmagában még nem derül ki, mi történt.

A tételes adatokból már meg lehet keresni, melyik bevallás, befizetés, átvezetés vagy más adószámla-tétel hozta létre az egyenleget.

1. Ellenőrizni kell a bevallásokat

Az egyik első kérdés az, hogy a NAV adószámláján szereplő kötelezettségek megfelelnek-e a ténylegesen beadott bevallások adatainak.

Érdemes ellenőrizni:

• milyen bevallás került benyújtásra;
• mely időszakra vonatkozott;
• milyen kötelezettséget tartalmazott;
• ugyanez az összeg jelent-e meg az adószámlán;
• történt-e később javítás vagy önellenőrzés.

Ha a vállalkozás saját könyvelése és a beadott bevallás eleve nem egyezik, akkor nem feltétlenül az adószámla nyilvántartásában van a probléma.

Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy a korábbi bevallás a tényleges kötelezettséget tartalmazta-e.

2. Ellenőrizni kell a befizetéseket

A másik oldal a pénzforgalom.

Attól, hogy egy összeget a vállalkozás elutalt a NAV-nak, még ellenőrizni kell, hogyan jelent meg az adószámlán.

A befizetéseket célszerű a rendelkezésre álló bizonylatokkal összevetni: meg kell nézni, hogy minden befizetés megtalálható-e az adószámlán, és az összeg, valamint a teljesítés adatai összhangban vannak-e a vállalkozás saját nyilvántartásával.

Ehhez különösen hasznosak lehetnek a bankszámlakivonatok és az átutalást igazoló dokumentumok.

3. Meg kell nézni, megfelelő adónemre került-e a befizetés

Előfordulhat, hogy a befizetés megtörtént, de nem azon az adónemen jelenik meg, ahol a vállalkozás számít rá.

Ilyenkor az egyik adónemen tartozás, egy másikon pedig túlfizetés lehet.

Ezért nem elég azt ellenőrizni, hogy elutalták-e az összeget. Azt is meg kell nézni, hogyan szerepel a befizetés az adószámlán.

Ha valamely adónemen valós túlfizetés áll rendelkezésre, annak más adónemre történő átvezetése vagy kiutalása kérhető. Erre a NAV jelenleg az ATVUT17, Átvezetési és kiutalási kérelem űrlapot használja.

Fontos, hogy csak valós túlfizetés vezethető át vagy utalható ki. A NAV külön is figyelmeztet arra, hogy létezhet csak látszólagos túlfizetés.

4. Friss befizetésnél az aktuális adószámlát kell ellenőrizni

Az időzítés is okozhat eltérést egy korábbi értesítő és az aktuális helyzet között.

Ha egy befizetés nemrég történt, nem célszerű kizárólag egy korábban készült adószámla-értesítő alapján arra következtetni, hogy az összeg nem került elszámolásra.

A NAV szerint az adószámla aktuális állapota az Ügyfélportálon és a NAV-Mobilban bármikor megtekinthető.

Ezért mindig az aktuális lekérdezést érdemes összevetni a saját pénzügyi nyilvántartással.

5. A saját könyvelést is egyeztetni kell

Az adószámla ellenőrzése nemcsak NAV-oldali vizsgálat.

A saját könyvelésben is meg kell nézni:

• milyen adókötelezettségeket tartottak nyilván;
• milyen befizetések szerepelnek;
• mely időszakhoz kapcsolódnak;
• a könyvelésben rendezettként szereplő tételek megtalálhatók-e a NAV adószámláján;
• vannak-e korábbi időszakból továbbhozott eltérések.

Könyvelőváltás után különösen előfordulhat, hogy egy régebbi időszak eltérése csak később válik láthatóvá.

Ilyenkor nem biztos, hogy az aktuális havi könyvelésben kell keresni a probléma eredetét.

6. A túlfizetés okát is tisztázni kell

A váratlan túlfizetés első látásra kevésbé tűnik problémának, mint a tartozás, de annak eredetét is meg kell vizsgálni.

A NAV szerint csak a valós túlfizetés utalható ki vagy vezethető át. Látszólagos túlfizetés állhat fenn például akkor is, ha valamely bevallási kötelezettség még nincs teljesítve, vagy az adószámlán szereplő összeg más okból még nem tekinthető szabadon felhasználható túlfizetésnek.

Ezért itt sem az egyenlegből kell következtetni, hanem meg kell keresni az azt létrehozó tételeket.

Mi történik, ha a bevallás volt hibás?

Ha az egyeztetésből az derül ki, hogy a NAV nyilvántartása a vállalkozás által benyújtott bevallásnak megfelelő kötelezettséget tartalmazza, de maga a bevallás tér el a tényleges kötelezettségtől, akkor a problémát nem adószámla-észrevétellel kell rendezni.

A NAV jelenlegi tájékoztatója egyértelműen rögzíti: ha az adózó a ténylegestől eltérő kötelezettséget vallott be, a hibás bevallás önellenőrzéssel korrigálható.

Ez fontos különbség: ha a bevallott kötelezettség hibás, a korrekciót az adózói oldalon kell elvégezni.

Mi történik, ha a saját nyilvántartás helyes, de a NAV adószámlája eltér?

Más a helyzet akkor, ha a vállalkozás saját nyilvántartása dokumentumokkal alátámasztható, de a NAV adószámláján például nem szerepel egy igazolható befizetés.

A NAV ilyen esetben adószámla-észrevétel benyújtását teszi lehetővé.

Az észrevételben meg kell jelölni az érintett adónemet, részletesen le kell írni az eltérést, és célszerű csatolni az azt alátámasztó dokumentumokat.

A NAV példaként kifejezetten említi:

• a befizetést igazoló bizonylatot;
• az átutalás terhelési értesítőjét;
• a bankszámlakivonatot.

Vagyis először azt kell eldönteni, hogy a bevallás korrekciójára van szükség, vagy olyan adószámla-eltérésről van szó, amelynek rendezése a NAV feladata.

Milyen sorrendben érdemes ellenőrizni az eltérést?

Egy NAV-adószámla eltérésénél célszerű logikus sorrendben haladni:

1. Lekérni az aktuális, tételes NAV-adószámlát.
2. Azonosítani az érintett adónemet és időszakot.
3. Megkeresni, mely tételekből áll össze az eltérés.
4. Összevetni a tételeket a beadott bevallásokkal.
5. Ellenőrizni a tényleges befizetéseket a bankszámla és a bizonylatok alapján.
6. Egyeztetni mindezt a könyvelésben szereplő adatokkal.
7. Meghatározni, hogy önellenőrzésre, adószámla-észrevételre, túlfizetés átvezetésére vagy más intézkedésre van-e szükség.

Ezzel a módszerrel általában meghatározható, honnan ered az eltérés és melyik oldalon szükséges a korrekció.

Mikor nem érdemes várni az egyeztetéssel?

Ha az adószámlán jelentős vagy váratlan tartozás jelenik meg, érdemes mielőbb megvizsgálni annak eredetét.

Ugyanez igaz akkor, ha NAV-értesítés érkezett, késedelmi pótlék jelent meg, vagy a vállalkozásnak olyan ügyintézésre van szüksége, amelyhez fontos a rendezett adózási helyzet.

Az adószámla aktuális állapota elektronikusan bármikor ellenőrizhető, ezért különösen bevallások, jelentősebb befizetések vagy váratlan egyenlegváltozás után érdemes ránézni.

Eltérés van a NAV adószámlán? Először az okát kell megtalálni

Egy adószámla-eltérés rendezésének első lépése nem feltétlenül az, hogy újabb összeget fizessen be.

Előbb meg kell állapítani, miért alakult ki az eltérés.

Lehet például:

• hibás bevallás;
• hiányzó vagy eltérően nyilvántartott befizetés;
• más adónemen szereplő összeg;
• valós vagy csak látszólagos túlfizetés;
• korábbi időszakból származó könyvelési eltérés;
• vagy olyan NAV-oldali nyilvántartási probléma, amelynél adószámla-észrevétel szükséges.

Ha a NAV adószámlája és a könyvelése nem egyezik, először a bevallásokat, befizetéseket és a tételes adószámlát kell egymással összevetni. Csak ezután lehet eldönteni, milyen lépéssel rendezhető szabályosan az eltérés.

Gyakori kérdések

Miért térhet el a könyvelésem és a NAV adószámla egyenlege?

Az eltérés oka lehet többek között hibás bevallás, eltérően könyvelt vagy hiányzó befizetés, más adónemen szereplő összeg, korábbi időszakból továbbhozott eltérés vagy a NAV adószámláján szereplő valós vagy látszólagos túlfizetés.

Hogyan találhatom meg a konkrét hibát az adószámlán?

Érdemes tételes adószámlát lekérni, majd az érintett adónem tételeit összevetni a beadott bevallásokkal, a bankszámlán szereplő befizetésekkel és a saját könyveléssel.

Mi a teendő, ha kiderült, hol van az eltérés?

Ha a ténylegestől eltérő kötelezettséget vallottak be, önellenőrzésre lehet szükség. Ha a NAV nyilvántartásából hiányzik például egy igazolható befizetés, adószámla-észrevétel lehet indokolt. Valós túlfizetés esetén pedig annak átvezetése vagy kiutalása is kérhető.

Eltérést lát a NAV adószámláján?

Átvizsgáljuk az érintett bevallásokat, befizetéseket és a könyvelési nyilvántartásokat, és meghatározzuk, hogy az eltérés rendezéséhez önellenőrzésre, adószámla-észrevételre, átvezetésre vagy más lépésre van-e szükség.