Adószakértőt keres? Lehet, hogy valójában egy rutinos, naprakész könyvelőre van szüksége
Amikor egy cégvezető adóproblémával szembesül, az első gondolata gyakran egy adószakértő felkutatása. A valóságban azonban sok adózási kérdés mögött egyszerű könyvelési vagy nyilvántartási hiányosság áll, amelyet egy felkészült, naprakész könyvelő sokkal hatékonyabban képes orvosolni.
· Gyula
Kapott egy NAV-levelet. Eltérést lát az adószámlán. Hibás lehet egy korábbi bevallás. A NAV adatokat kér. Ellenőrzés indult. Vagy már határozat is érkezett.
Mindegyikre könnyű azt mondani: "NAV-problémám van."
Szakmailag azonban ezek teljesen különböző helyzetek. Az egyiknél lehet, hogy egy könyvelési eltérést kell megtalálni. A másiknál önellenőrzésre van szükség. A harmadiknál már egy ügylet adójogi megítélése a vita tárgya. A negyediknél pedig lehet, hogy jogorvoslatról és jogi képviseletről kell dönteni.
Ezért nem az az első kérdés, hogy könyvelő, adószakértő vagy adóügyvéd kell-e. Először azt kell pontosan meghatározni, mi a probléma.
1. Eltérést lát a NAV adószámláján
Első körben: könyvelő.
Ha a NAV adószámláján olyan tartozás vagy más tétel szerepel, amelyet nem ért, először össze kell hasonlítani:
- a NAV adószámláját,
- a beadott bevallásokat,
- a könyvelést,
- valamint a teljesített befizetéseket.
A NAV maga is különbséget tesz aközött, hogy az eltérés oka a beadott bevallásban van, vagy az adószámlán nyilvántartott adatokkal kapcsolatban van probléma. Ez fontos, mert nem ugyanaz a megoldás.
Ha például maga a bevallás hibás, akkor nem feltétlenül az adószámlával kell kezdeni. A bevallást kell megfelelő módon korrigálni. Ha viszont a bevallás és a befizetés megfelelő, de az adószámlán mégsem az jelenik meg, aminek kellene, akkor az eltérés okát kell tisztázni. Ehhez először könyvelési tények kellenek.
2. Kiderült, hogy hibás egy korábbi bevallás
Jellemzően: könyvelő.
Egy hibás bevallás önmagában még nem indokol adószakértőt vagy ügyvédet. Először meg kell állapítani:
- mi a hiba,
- melyik időszakot érinti,
- milyen bevallást érint,
- változik-e miatta az adókötelezettség,
- és milyen módon korrigálható.
Ha a jogszabályi feltételek fennállnak, a korábbi bevallás hibája önellenőrzéssel javítható. Ez tipikusan olyan feladat, amely szorosan kapcsolódik a könyveléshez. Ha a helyzet megoldásához komolyabb korrekció szükséges, segítségül hívható akár egy eseti könyvelés is, amely segít rendbe tenni a múltbeli elmaradásokat.
Más a helyzet akkor, ha azért nem lehet eldönteni, hogyan kell javítani a bevallást, mert maga az alapul szolgáló ügylet adójogi minősítése vitatott vagy különösen összetett. Ott már szükség lehet speciális adószakértelemre.
3. A NAV adategyeztetést kezdeményezett
Nagyon gyakran: könyvelő.
A NAV egyre nagyobb mennyiségű adatot lát közvetlenül a vállalkozások működéséből. A számlaadatok, bevallások és más adatszolgáltatások közötti eltéréseket a hatóság informatikai rendszerei is képesek azonosítani.
Ha a NAV adategyeztetésre hívja fel a vállalkozást, attól még nem feltétlenül történt adócsalás, és nem kell automatikusan adóügyvédet keresni. Először azt kell megvizsgálni: mit lát a NAV, és miért nem egyezik azzal, amit a vállalkozás bevallott vagy nyilvántartott.
Lehet egyszerű adathiba, kimaradt számla, vagy olyan eltérés is, amelynek teljesen szabályos magyarázata van. A NAV által jelzett adatokat ezért először a könyvelési adatokkal kell összevetni.
4. NAV-ellenőrzés indult
Nem automatikusan adószakértő vagy ügyvéd.
A "NAV-ellenőrzés" kifejezés ijesztően hangzik, de önmagában még nem mondja meg, milyen szakemberre van szükség. Sokan nem értik, miért bénít meg egy NAV-levél minket ennyire, pedig a higgadt áttekintés az első lépés.
Először tisztázni kell:
- milyen típusú ellenőrzés indult,
- mely időszakot vizsgálják,
- mely adónemeket érinti,
- milyen iratokat kér a NAV,
- és van-e már látható szakmai vita.
Ha a NAV könyvelési bizonylatokat, főkönyvi adatokat, bevallásokat vagy más számviteli dokumentumokat kér, a könyvelő szerepe alapvető. Ő tudja megmutatni, hogyan kerültek az egyes gazdasági események a könyvelésbe és a bevallásokba.
Ha azonban az ellenőrzés során egy összetett ügylet adójogi minősítése válik kérdésessé, jelentős adókockázat jelenik meg, vagy többféleképpen értelmezhető szabály alkalmazásáról alakul ki vita, érdemes lehet adószakértőt bevonni. Ha pedig az ügy már jogvitává fejlődik, az adóügyvéd szerepe is előtérbe kerülhet.
5. A NAV szerint Önnek nincs igaza
Itt már meg kell nézni, min vitatkoznak.
Ez a pont választja el igazán egymástól a három szakmai területet. Tegyük fel, hogy a NAV szerint egy vállalkozás egy adott gazdasági eseményt helytelenül kezelt. Három különböző kérdés merülhet fel:
- Mi történt a könyvelésben? Ezt elsősorban a könyvelési dokumentációból lehet megállapítani.
- Mi lett volna az adott ügylet helyes adózási kezelése? Ez már lehet olyan adószakmai kérdés, amelynél adószakértő bevonása indokolt.
- Jogilag megtámadható-e a NAV álláspontja, és milyen jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre? Ez már kifejezetten jogi kérdéssé válhat.
Ugyanabban a NAV-ügyben tehát akár mindhárom szakembernek lehet feladata.
6. Határozatot kapott a NAV-tól
Itt már nem szabad automatikusan kizárólag könyvelési kérdésként kezelni az ügyet.
Először pontosan el kell olvasni, hogy mit állapított meg a NAV:
- Mekkora összegről van szó?
- Mi a megállapítás jogalapja?
- Adókülönbözetet állapítottak meg?
- Kapcsolódik hozzá bírság vagy késedelmi pótlék?
- Milyen határidő szerepel az iratban?
- Van-e lehetőség jogorvoslatra?
A könyvelő itt továbbra is fontos, mert az ügy alapjául szolgáló számviteli és bevallási adatokat ő tudja rekonstruálni. De ha a kérdés már az, hogy helyes-e a NAV jogi érvelése, és érdemes-e vitatni a döntést, akkor már nem pusztán könyvelési problémáról beszélünk. Itt adószakértő és szükség szerint adóügyvéd bevonása lehet indokolt. Különösen fontos, hogy egy határozatot ne tegyen félre azzal, hogy majd később foglalkozik vele, hiszen a jogorvoslati lehetőségekhez határidők kapcsolódnak.
7. Jogvitába került a NAV-val
Itt már adóügyvédre is szükség lehet.
Van egy pont, ahol már nem az a kérdés, hogy helyesen került-e egy összeg a főkönyvbe. Hanem például az, hogy:
- jogszerű volt-e a NAV megállapítása,
- helyesen értelmezte-e a hatóság a jogszabályt,
- megfelelően értékelte-e a bizonyítékokat,
- milyen jogorvoslat áll rendelkezésre,
- hogyan kell jogilag felépíteni az adózó álláspontját,
- illetve indokolt-e bírósághoz fordulni.
Ez már nem könyvelési feladat. Az adóügyvéd azonban ilyenkor sem feltétlenül dolgozik egyedül. Egy összetett NAV-jogvitában szükség lehet arra, hogy a könyvelő rekonstruálja a gazdasági eseményeket és biztosítsa a számviteli hátteret, az adószakértő elemezze az adózási kérdést, az ügyvéd pedig kezelje a jogi eljárást. Nem egymás helyett dolgoznak, hanem más-más kérdésekre adnak választ.
Könyvelő, adószakértő vagy adóügyvéd?
Egyszerűsítve így érdemes gondolkodni:
Könyvelő
Ha azt kell kideríteni: mi szerepel a könyvelésben és a bevallásokban, helyes-e, és hogyan lehet egy könyvelési vagy bevallási hibát rendezni?
Adószakértő
Ha a fő kérdés: hogyan kell adózási szempontból megítélni egy összetett ügyletet vagy helyzetet?
Adóügyvéd
Ha már az a kérdés: jogilag helyes-e a NAV döntése, milyen jogorvoslat lehetséges, és hogyan kell képviselni az adózó álláspontját egy jogvitában?
A valóság természetesen nem mindig válik szét ilyen tisztán, egy komolyabb ügyben a három terület szorosan egymásra épülhet.
Ne a "NAV" szó alapján válasszon szakembert
Attól, hogy a NAV szerepel egy ügyben, még nem következik automatikusan, hogy adóügyvédre vagy adószakértőre van szükség.
Egy adószámla-eltérés lehet könyvelési kérdés. Egy hibás bevallás lehet korrigálható könyvelési feladat. Egy adategyeztetésnél lehet, hogy csak meg kell találni két adat közötti eltérés okát. De egy vitatott adómegállapításnál vagy jogorvoslati helyzetben már egészen más kompetenciára lehet szükség.
Ezért egy NAV-problémánál az első lépés nem az, hogy találomra kiválaszt egy szakembert. Először diagnózis kell:
- Mi történt?
- Mit lát a NAV?
- Mi szerepel a könyvelésben és a bevallásokban?
- Milyen eljárási szakaszban van az ügy?
- Van-e határidő, amelyet a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről vagy éppen a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról előír?
- És pontosan miben nem ért egyet a NAV és a vállalkozás?
Ha ezekre megvan a válasz, már azt is sokkal könnyebb eldönteni, hogy könyvelő, adószakértő, adóügyvéd, vagy ezek együttműködése, szükséges a következő lépéshez.
A cikk általános tájékoztatást nyújt. Egy konkrét NAV-ügyben szükséges szakmai kompetencia és a rendelkezésre álló eljárási lehetőségek az ügy körülményeitől és aktuális eljárási szakaszától függnek.