Osztalék vagy munkabér? Akár több mint 2 millió forint különbség is lehet

Osztalék vagy munkabér? Ugyanabból a 12 millió forintból akár több mint 2 millió forint különbség is lehet

Tegyük fel, hogy egy vállalkozásnak 12 000 000 forintja van arra, hogy a tulajdonos javára felhasználja.

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy teljesen mindegy, ez az összeg munkabérként vagy osztalékként kerül ki a cégből. A végeredmény azonban nagyon nem ugyanaz. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mekkora adó- és járulékteher rakódik az egyes megoldásokra.

Ez történik, ha a teljes 12 millió forintos keret munkabérre megy el

Ha a cég teljes költségkerete a tulajdonos juttatására összesen 12 000 000 forint, akkor ebből a munkáltatót terhelő közterhek miatt nyilvánvalóan nem lehet teljes egészében 12 millió forint bruttó munkabért fizetni.

A teljes keretből megközelítőleg:

• 10 619 000 Ft bruttó munkabér adható,
• ebből körülbelül 1 593 000 Ft személyi jövedelemadót (SZJA) vonnak le,
• és körülbelül 1 965 000 Ft társadalombiztosítási járulékot.

A tulajdonosnál így a nettó kifizetés után megközelítőleg 7 062 000 Ft marad.

Összefoglalva

Munkabéres megoldás	Összeg
A cég teljes költsége	12 000 000 Ft
Bruttó munkabér	kb. 10 619 000 Ft
SZJA és TB járulék	kb. 3 557 000 Ft
Tulajdonosnál maradó nettó összeg	kb. 7 062 000 Ft

Ez történik, ha a 12 millió forint adózás előtti nyereség

Most vizsgáljuk meg ugyanezt a helyzetet egy másik szemszögből. A vállalkozás 12 000 000 forint adózás előtti nyereséget termelt, és a tulajdonos ezt az összeget szeretné osztalékként kivenni a cégből.

Első lépésként a társasági adót kell megfizetni az eredmény után:

Megnevezés	Összeg
Adózás előtti eredmény	12 000 000 Ft
Társasági adó (9%)	1 080 000 Ft
Adózott eredmény	10 920 000 Ft

Ezután következhet az osztalék tényleges kifizetése és annak adózása.

Ez van, ha a szocho felső határát még nem érte el

Ha a tulajdonosnak más forrásból még nincs olyan jövedelme, amellyel elérte volna a szociális hozzájárulási adó (szocho) éves fizetési felső határát, a számítás a következőképpen alakul:

• Osztalékként kifizethető összeg: 10 920 000 Ft
• SZJA (15%): 1 638 000 Ft
• Fizetendő szocho: 1 007 136 Ft

A tulajdonos zsebében így végül 8 274 864 Ft marad.

Összefoglalva

Osztalék (a szocho felső határa még nincs elérve)	Összeg
Adózott eredmény	10 920 000 Ft
SZJA	1 638 000 Ft
Szocho	1 007 136 Ft
Tulajdonosnál maradó nettó összeg	kb. 8 275 000 Ft

Ebben a példában 1 213 000 forinttal több marad a tulajdonosnál, mintha ugyanezt a vállalati keretet teljes egészében munkabér kifizetésére fordítottuk volna.

Ez van, ha a szocho felső határa már betelt

Gyakori helyzet, hogy a tulajdonos a cégből származó egyéb jövedelmei (például év közbeni munkabére) vagy más jogviszonyai miatt az adott évben már teljesítette a szocho felső határát. Ebben az esetben az osztalék után további szochót már nem kell megfizetnie.

A számítás ekkor a következőképpen alakul:

Megnevezés	Összeg
Adózott eredmény	10 920 000 Ft
SZJA (15%)	1 638 000 Ft
További szocho (0%)	0 Ft
Tulajdonosnál maradó nettó összeg	9 282 000 Ft

Ebben a forgatókönyvben már 2 220 000 forinttal több marad a tulajdonosnál a munkabéres megoldáshoz képest.

Ugyanaz a 12 millió forint, három teljesen különböző eredmény

Megoldás	Tulajdonosnál maradó nettó összeg
Munkabér kifizetése	kb. 7 062 000 Ft
Osztalék (ha szocho még fizetendő)	kb. 8 275 000 Ft
Osztalék (ha szocho már nem fizetendő)	kb. 9 282 000 Ft

A különbség rendkívül látványos. Ugyanabból az adózás előtti 12 millió forintos összegből akár több mint 2 millió forinttal is több maradhat Önnek.

Sokan ilyenkor azonnal arra a következtetésre jutnak, hogy kizárólag az osztalék kifizetését szabad választani. A gyakorlatban ez a kérdés sajnos ennél jóval összetettebb és árnyaltabb.

Akkor hogyan érdemes dönteni?

Számos cégvezető évek óta ugyanazt a megszokott mintát követi: minden hónapban kiveszi ugyanazt a fix munkabért, vagy minden év végén rutinszerűen ugyanakkora osztalékot fizet ki magának.

Közben azonban folyamatosan változnak a hatályos adószabályok, a vállalkozás gazdasági eredménye, a személyes családi és adózási körülmények, a közterhek szintje, valamint az is, hogy ténylegesen mekkora összegre van szüksége a magánszférában. Megeshet az is, hogy papíron nyereséges a cég, ám a likviditási helyzet mégis alaposabb tervezést igényel az osztalék kifizetése előtt. Ami néhány éve optimális döntés volt, az ma már komoly veszteséget jelenthet a cégnek és a tulajdonosnak egyaránt.

Mi nem sablonos, általános tanácsokat adunk. Nem állítjuk, hogy mindenkinek a minimálbér feletti fizetést kellene választania, mint ahogy azt sem, hogy kizárólag az osztalék a célravezető megoldás.

Konkrét számításokkal mutatjuk meg, hogy az Ön vállalkozásánál melyik opció biztosítja a legkedvezőbb, legális eredményt.

A kalkuláció során részletesen megvizsgáljuk:

• mi az eredménye havi 500 000 Ft munkabérnek;
• mi történik havi 800 000 Ft bruttó bér mellett;
• hogyan módosulnak a számok az osztalékfizetés bevonásával;
• és pontosan mekkora nettó összeg realizálódik Önnél a nap végén.

A cél nem az, hogy minden cég ugyanazt az utat kövesse, hanem az, hogy az Ön vállalkozásának jelenlegi helyzetére szabva a lehető legkedvezőbb és teljesen jogszerű megoldás szülessen meg. Ha a jelenlegi könyvelési támogatást kevésbé érzi proaktívnak ezen a téren, egy jól előkészített könyvelőváltás is segíthet abban, hogy a jövőben ne hagyjon feleslegesen milliókat az államkasszában.

Szakmai háttér és a felelősség korlátozása

Ez a cikk kizárólag tájékoztató jelleggel mutatja be a munkabér és az osztalék közötti alapvető eltéréseket. A fenti számítások egyszerűsített modellek, amelyek a működési elv megértését szolgálják. Nem helyettesítik a személyre szabott adótanácsadást, és nem kalkulálnak minden egyedi élethelyzettel, így a különféle biztosítási és tagsági jogviszonyokkal, az igénybe vehető egyéni vagy családi adókedvezményekkel, a speciális társasági helyzetekkel, illetve egyéb ágazati adónemekkel sem.

Minden vállalkozás és minden tulajdonosi háttér egyedi. Emiatt ugyanaz a pénzkivételi módszer két különböző vállalkozásnál teljesen más végeredményt hozhat. A felelős adózási döntések előtt minden esetben egyedi számítás és szakmai egyeztetés szükséges.

Jogszabályi forrásjegyzet

A cikkben szereplő számítások és szakmai megállapítások kidolgozásakor különösen az alábbi jogszabályok hatályos rendelkezéseit vettük alapul:

• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (az adózott eredmény és az osztalék kifizetésének számviteli előírásai),
• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (az osztalékot és a munkabért terhelő személyi jövedelemadó szabályai),
• A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a szocho mértéke és az adófizetési felső határ szabályozása),
• A társadalmobiztosítás ellátásaira jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló 2018. évi CXXII. törvény (a munkabér után fizetendő tb-járulék szabályai),
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a nyereséget terhelő társasági adó mértéke).

A cikk a publikáció időpontjában hatályos magyar jogszabályok alapján készült.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Az osztalék mindig kedvezőbb, mint a munkabér?

Nem feltétlenül. Bár a cikkben szereplő mintaszámításban az osztalék kifizetésével több belföldi jövedelem maradt a tulajdonosnál, ez nem jelenthető ki általános igazságként. A döntést számos egyedi tényező befolyásolja: az ügyvezető jogviszonya, a cég felosztható eredményének összege, az egyéb megszerzett jövedelmek nagysága, a személyes adókedvezmények, valamint a mindenkori hatályos adójogszabályok.

Kivehetem az összes pénzt osztalékként?

Nem minden esetben. Osztalékot kizárólag akkor lehet fizetni, ha annak a jogszabályi és számviteli feltételei maradéktalanul fennállnak, és a cég rendelkezik megfelelő mértékű felosztható eredménnyel, amelyet az elfogadott éves beszámoló is alátámaszt. Emellett az ügyvezetői és tagi jogviszonyokra vonatkozó jogszabályi minimumokat, valamint a kötelező járulékfizetési szabályokat is be kell tartani.

Mikor érdemes újraszámolni a pénzkivételt?

Ajánlott felülvizsgálni a jelenlegi rendszert, ha jelentősen növekedett a vállalkozás nettó nyeresége, ha több éve változatlan összegű munkabért vesz fel, ha megváltozott az ügyvezető jogviszonya (például máshol létesített teljes munkaidős állást), ha változtak a vonatkozó adószabályok, vagy ha egyszerűen nagyobb összeget tervez kivenni a cégből a közeljövőben.

Mennyi idő alatt lehet ezt kiszámolni?

A legtöbb esetben már néhány alapadat birtokában gyorsan felállítható egy előzetes összehasonlító kalkuláció, amely világosan megmutatja, hogy a jelenlegi gyakorlat optimális-e, vagy érdemes változtatni rajta.

Mire van szükség a pontos számításhoz?

Az elemzéshez jellemzően elegendő az utolsó lezárt éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása, a folyó év várható eredményadata, az ügyvezető jelenlegi biztosítási jogviszonya, az aktuális havi munkabér összege, valamint a vállalkozásból kivenni tervezett összköltségkeret nagysága.