Visszaváltási díj könyvelése: az 50 forint, amit nem minden cégnél ugyanúgy kell elszámolni

Visszaváltási díj könyvelése: az 50 forint, amit nem minden cégnél ugyanúgy kell elszámolni

A visszaváltási díj könyvelése kapcsán az 50 forint önmagában nem tűnik nagy összegnek. Ha azonban egy vállalkozás rendszeresen vásárol ásványvizet, üdítőt vagy más visszaváltási díjas italt, már több száz vagy több ezer 50 forintos tétel is megjelenhet a számlákon éves szinten.

Itt kezdődik a valódi számviteli feladat. Mit kell kezdeni a számlán elkülönítve feltüntetett visszaváltási díjjal? Költségként kell elszámolni? Van rajta áfa? Mi történik, ha a vállalkozás később visszaváltja a palackokat, vagy ha a dolgozó maga viszi el azokat a REpontra? Ugyanúgy kell-e kezelni ezt az összeget egy irodában, egy étteremben vagy egy kereskedelmi egységben?

A válasz: nem feltétlenül. A visszaváltási díj könyvelésénél ugyanis nem elég pusztán azt látni, hogy a számlán szerepel a tétel, azt is pontosan tudni kell, mi történik az italtermékkel és a csomagolással a vállalkozáson belül.

Mi ez az 50 forintos visszaváltási díj?

A kötelező visszaváltási rendszerben (DRS) a nem újrahasználható termékek után darabonként 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni a beszerzéskor. Ez a szabályozás a műanyag, fém és üveg italcsomagolások jelentős részét érinti.

A vásárlás során tehát a termék nettó ára és áfája mellett megjelenik a visszaváltási díj is. Ha például egy cég egyszerre 120 palack ásványvizet vásárol, a DRS-díj összege máris 6 000 forintot tesz ki. Rendszeres beszerzés mellett ez az év végére már jól látható tétellé nőhet.

Visszaváltási díj áfa: miért nem része az adóalapnak?

Ez a rendszer egyik legfontosabb sajátossága. A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék 50 forintos díja az áfaszabályok szerint nem képezi részét az ital értékesítési adóalapjának.

Ez az oka annak, hogy a számlán vagy a bizonylaton kötelező elkülönítve szerepeltetni az ital ellenértékétől. A visszaváltási díj áfa hatályán kívüli tételként viselkedik, így nem helyes a bizonylat bruttó végösszegét egyetlen tételként kezelni és könyvelni.

Hogyan alakul a visszaváltási díj könyvelése a gyakorlatban?

Nincs egyetlen, minden vállalkozásra egyaránt ráhúzható könyvelési sablon. Elsőként azt kell tisztázni, hogy a cég milyen szerepkörben és milyen céllal találkozik a visszaváltási díjjal.

1. Saját fogyasztásra történő vásárlás

Ez a leggyakoribb eset a vállalkozások életében:

• Víz és üdítő beszerzése az irodába vagy a tárgyalóba,
• Védőital biztosítása a fizikai munkát végzőknek a műhelyben,
• Reprezentációs célú italbeszerzések.

Ebben a helyzetben a könyvelés kialakításához ismernünk kell a cég belső folyamatait. Ha a palackokat nem váltják vissza, az elszámolás menete eltér attól az esettől, amikor a cég szervezetten összegyűjti és visszajuttatja azokat a REpontokra.

2. Ha a vállalkozás visszaváltja a palackokat

Ha a beszerzett mennyiséget a cég saját maga gyűjti össze és váltja vissza, a visszakapott összeget szintén rögzíteni kell a könyvelésben. A visszaváltási folyamat lekövetése nélkül a főkönyvi nyilvántartások nem fogják a valós pénzügyi és eszközmozgásokat tükrözni.

3. A REpont utalvány könyvelése és kezelése

A visszaváltás során kapott ellenérték többféle módon realizálódhat:

• Közvetlen utalás a cég bankszámlájára,
• Az automata által kiadott papíralapú utalvány,
• Készpénzes kifizetés,
• Az összeg beszámítása egy következő vásárlásba.

Ha a kapott utalványt egy későbbi beszerzés során használják fel fizetőeszközként, a könyvelésben ennek az utalványnak a mozgását és felhasználását is pontosan követni kell.

4. Mi a helyzet, ha a dolgozó viszi vissza a palackokat?

Gyakran előfordul, hogy a cég megvásárolja az italokat a dolgozók számára, a kiürült palackokat viszont nem a vállalkozás váltja vissza szervezetten, hanem a munkavállalók viszik el magukkal.

Adózási szempontból ez a kérdés is tisztázott. A hatósági iránymutatások szerint a magánszemélynél nem keletkezik adóköteles jövedelem a visszaváltásból akkor sem, ha a visszaváltási díjas terméket eredetileg a kifizető (a cég) vásárolta meg, de a csomagolást átengedte a munkavállalónak, és nem maga gondoskodott a visszaváltásról.

5. Reprezentációs beszerzések

Ha az italokat üzleti partneri találkozón vagy céges rendezvényen szolgálják fel, az alaptermék költségként történő elszámolása és adózása eleve speciális szabályok alá esik. Ehhez adódik hozzá a visszaváltási díj, amelynek sorsa szintén attól függ, hogy a göngyöleget végül ki, hogyan és hol váltja vissza.

6. Speciális szabályok a vendéglátásban (HORECA)

Az éttermek, szállodák és rendezvényhelyszínek esetében két fő szituációt kell megkülönböztetni:

1. A vendég megvásárolja az italt, és a palackot magával viszi.
2. Az italt pohárban szolgálják fel, így a palack a vendéglátóhelynél marad.

A visszaváltási rendszer és a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet külön visszaváltási megoldásokat, sőt nagyobb mennyiség esetén dedikált HORECA-visszaváltási rendszert biztosít a szektor szereplőinek. Emiatt egy vendéglátóhely DRS-elszámolása jóval összetettebb feladat, mint egy klasszikus irodai beszerzés könyvelése.

7. A kereskedők és viszonteladók esete

A kereskedő nem saját fogyasztásra szerzi be a terméket, hanem továbbértékesítési céllal. A beszerzéskor megfizetett díjat a továbbértékesítés során áthárítja a vevőre. Amennyiben a kereskedelmi egység egyben kijelölt REpontként is működik, úgy a lakosságtól átvett palackok elszámolását és a rendszerüzemeltető felé történő elszámolást is kezelnie kell a könyvelésben.

Miért válhat ez könnyen könyvelési hibaforrássá?

Mivel egyedi szinten rendkívül kis összegekről van szó, könnyű átsiklani felettük. Azonban ha a vállalkozás könyvelésében nem egyetlen palackot kell kezelni, hanem havi szinten jelentős mennyiségű tétel fordul meg, a pontatlan elszámolás év végére komoly egyeztetési és egyenlegproblémákhoz vezethet.

A hibák elkerülése érdekében fontos, hogy a könyvelő tisztában legyen azzal, mi történik a beszerzett göngyölegekkel, és a vállalkozás milyen módon realizálja vagy engedi át a visszaváltási összegeket.

Hogyan érdemes kialakítani a folyamatokat?

Ha a vállalkozása rendszeresen vásárol visszaváltási díjas termékeket, javasoljuk, hogy egyeztesse könyvelőjével az alábbi pontokat:

• Ki és milyen módon gyűjti a palackokat?
• Történik-e szervezett céges visszaváltás, és ha igen, milyen formában (bankszámlára utalás, készpénz vagy utalvány)?
• Hogyan történik a kapott REpont-utalványok nyilvántartása és beváltása?
• Milyen belső szabályzat vagy gyakorlat vonatkozik a dolgozók által elvitt és visszaváltott palackokra?

Egy átgondolt és következetes belső eljárásrenddel megelőzhető, hogy a DRS-rendszer adminisztrációja feleslegesen bonyolulttá tegye a napi munkát és a könyvelést.