50 Ft-os visszaváltási díj és áfa: van áfa a DRS-díjon vagy nincs?

50 Ft-os visszaváltási díj és áfa: van áfa a DRS-díjon vagy nincs?

Vesz a cég egy palack ásványvizet. A számlán szerepel az ital ára, mellette pedig külön tételként a +50 Ft visszaváltási díj. Adódik a kérdés a visszaváltási díj áfa kapcsán: az 50 forinton van áfa?

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható italcsomagolás esetében a válasz egyértelmű: az 50 Ft-os visszaváltási díj nem része az ital értékesítése áfaalapjának.

Ezért nem úgy kell kezelni, mintha egyszerűen 50 forinttal drágább lenne maga az ital. A számlán a két tétel adózási kezelése eltér.

Egy egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy ital nettó ára 300 Ft, és az adott termékre 27 százalékos áfa vonatkozik.

Az ital számítása: 300 Ft + 81 Ft áfa = 381 Ft

Ehhez jön hozzá: 50 Ft visszaváltási díj.

A fizetendő összeg így összesen 431 Ft. Nem pedig úgy számolunk, hogy a visszaváltási díjat is beemeljük az áfaalapba (350 Ft + 27% áfa = 444,50 Ft). A különbség oka, hogy az 50 Ft-os kötelező visszaváltási díj nem növeli az ital értékesítésének áfaalapját.

Mit mond erről az áfatörvény?

Az áfatörvény külön szabályt tartalmaz a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekre. A szabály lényege, hogy az ilyen termék visszaváltási díja nem tartozik bele a termékértékesítés adóalapjába.

Ez a gyakorlatban azért rendkívül fontos, mert a vállalkozás számláján megjelenő 50 forintot nem lehet automatikusan ugyanazzal az áfakezeléssel rögzíteni, mint magát az italterméket.

Hogyan történik a visszaváltási díj számlázása?

A NAV hivatalos tájékoztatása szerint a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja a számlán áfa hatályán kívüli tételként szerepel.

Ezért egy céges beszerzési számlán például így kell megjelennie a tételeknek:

• maga az ital a rá vonatkozó áfával,
• mellette pedig külön az 50 Ft-os visszaváltási díj.

Könyvelési szempontból ezt a különbséget szigorúan meg kell őrizni. Nem szerencsés a számla teljes összegét egyetlen bruttó italbeszerzésként kezelni, mert abból hibás áfakezelés és adóbevallási pontatlanság következhet. Sok cégvezető talán nem is gondolná, mit lát a könyvelő a cégéből ezeken az apró bizonylatokon keresztül, de a precizitás itt is kulcsfontosságú.

Akkor az 50 forint áfamentes?

Itt érdemes szakmailag pontosan fogalmazni. A hétköznapi nyelvben könnyű azt mondani, hogy "nincs rajta áfa". Ez a végeredmény gyors megértéséhez megfelelő rövidítés, de számviteli és adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogyan nevezzük a kategóriát.

Az 50 Ft-os kötelező visszaváltási díj a számlán nem egyszerűen egy "áfamentes" értékesítésként jelenik meg. A hatóság megfogalmazása szerint ez egy áfa hatályán kívüli tétel. Ez jogilag és technikailag sem ugyanaz az adójogi kategória, mint egy áfamentes termék vagy szolgáltatás, ezért könyveléskor sem szabad a két fogalmat összekeverni.

Miért nincs rajta áfa a vásárláskor?

A DRS-rendszer logikája szerint az 50 forintot a vásárló azért fizeti meg, mert visszaváltási díjas csomagolásban vásárolja meg a terméket. Ha a csomagolást később megfelelően visszaváltja, az 50 forintot hiánytalanul visszakapja. Ezért az áfatörvény speciális szabályt alkalmaz erre a díjra.

A rendszer áfakezelése azonban ennél összetettebb. A vissza nem váltott csomagolásokhoz kapcsolódóan ugyanis később keletkezhet áfafizetési kötelezettség, de nem úgy, hogy az ital vásárlója utólag kap egy újabb áfás számlát az 50 forintról.

Mi történik, ho soha nem váltjuk vissza a palackot?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés a cégek részéről. Tegyük fel, hogy a vállalkozás megvásárol száz palack vizet, és kifizet összesen 5 000 Ft visszaváltási díjat (100 × 50 Ft). A palackokat azonban kidobják, elvesznek, vagy egyszerűen senki nem viszi vissza őket.

Ettől még a vállalkozás eredeti beszerzési számláján szereplő 50 forintos tételek nem válnak utólag 27 százalékos áfás tételekké. Az áfatörvény a vissza nem váltott csomagolások esetére külön szabályt tartalmaz: az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási rendszerét működtető adóalany oldalán jelenik meg. Vagyis nem a palackot megvásárló vállalkozásnak kell utólag áfát számolnia vagy fizetnie a nála maradt csomagolások után.

Mi történik, ha a cég visszaváltja a palackot?

Tegyük fel, hogy a vállalkozás megvette a palackot, megfizette az 50 Ft visszaváltási díjat, majd később visszaviszi a palackot és visszakapja az 50 forintot.

Ez sem úgy működik, mint egy normál termékvisszáru, ahol az eredeti értékesítés adóalapját és áfáját kellene módosítani önellenőrzéssel vagy helyesbítéssel. Mivel a visszaváltási díj eleve nem volt része az ital értékesítése áfaalapjának, a visszaváltáskor sem arról van szó, hogy visszakapjuk az 50 Ft áfáját. Az 50 forinton eleve nem volt áfa. A könyvelésben a visszakapott összeggel ettől függetlenül elszámolási szinten foglalkozni kell, de ez már tiszta számviteli kérdés.

Levonható az 50 forintból áfa?

Nem. Mivel az 50 Ft-os kötelező visszaváltási díj áfa hatályán kívüli tételként szerepel a számlán, nincs benne olyan előzetesen felszámított adó, amelyet a vállalkozás levonásba helyezhetne.

Ez egyszerűen ellenőrizhető a bizonylatokon is. Ha például egy számlán az alábbiak szerepelnek:

• Ital nettó értéke: 10 000 Ft
• Áfa (27%): 2 700 Ft
• DRS-díj: 1 000 Ft
• Fizetendő összeg: 13 700 Ft

Akkor a levonható áfa vizsgálatának kiindulópontja kizárólag a 2 700 Ft lesz, nem pedig a teljes 13 700 forintos fizetendő összegből visszaszámolt érték. Az italhoz kapcsolódó áfa tényleges levonhatóságát természetesen külön kell vizsgálni az általános áfaszabályok alapján, a DRS-díjból viszont nincs mit levonni. Ha egy esetleges ellenőrzés során mégis hiba csúszna a rendszerbe a nem megfelelő áfalevonás miatt, érdemes tudni, mit lép a hatóság és mit érdemes tenni ilyen helyzetben.

Nem minden visszaváltási díj 50 Ft

Fontos tisztázni, hogy az 50 Ft-os fix szabály a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekre vonatkozik. Léteznek azonban újrahasználható italcsomagolások is, amelyeknél a visszaváltási díj összegét maguk a gyártók határozzák meg.

Ha egy számlán "visszaváltási díj" tételt látunk, nem szabad automatikusan feltételezni, hogy minden ilyen tételre ugyanaz az 50 forintos DRS-szabály vonatkozik. Első lépésként mindig azt kell megállapítani, hogy pontosan milyen típusú csomagolásról van szó.

Miért fontos ez a könyvelőnek?

Egy nagyobb vállalkozásnál, például irodáknál, éttermeknél, szállodáknál, rendezvényszervezőknél vagy kereskedőknél, évente több ezer vagy akár több tízezer visszaváltási díjas termék is megfordulhat.

Ha a könyvelőprogram vagy a rögzítést végző munkatárs az 50 forintos DRS-díjat automatikusan ugyanabba az áfakulcsba sorolja, mint magát a megvásárolt italt, a hiba tömegesen fog ismétlődni, ami jelentős adókockázatot hordoz magában. Az ital ellenértékének és a visszaváltási díjnak ezért már a bizonylatok rögzítésekor jól láthatóan el kell különülnie egymástól.

Hogyan történik a visszaváltási díj könyvelése?

Erre a kérdésre nem létezik egyetlen, mindenkire érvényes sablonválasz. A pontos elszámolás módja nagyban függ a gazdasági esemény hátterétől:

• a vállalkozás saját fogyasztásra vásárolta az italt,
• reprezentációs költségként számolják el,
• a cég később visszaváltja a palackokat,
• a dolgozók saját maguk viszik vissza azokat,
• vendéglátóegységről vagy kereskedelmi egységről van szó, ahol továbbértékesítés történik.

Attól, hogy tisztáztuk: nincs áfa az 50 Ft-os DRS-díjon, még nem tudjuk automatikusan azt is, hogyan kell azt az adott vállalkozás egyedi folyamataiban könyvelni. Ehhez minden esetben meg kell vizsgálni, mi történik ténylegesen a termékkel és annak csomagolásával a beszerzéstől a kivezetésig.