Mikor kevés már egy könyvelő? 5 helyzet, amikor valóban adószakértőre lehet szüksége

Ha adózási probléma merül fel egy cégnél, sok vállalkozó rögtön adószakértőt kezd keresni. Pedig erre az esetek jelentős részében egyáltalán nincs szükség.

Egy hibás bevallás, egy rendezetlen adószámla, egy elmaradt bevallás, egy könyvelési eltérés vagy akár számos hatósági ügy is lehet olyan feladat, amelyet egy megfelelő jogosultsággal és tapasztalattal rendelkező könyvelő tökéletesen kezelni tud.

De van egy pont, ahol már más típusú szakértelemre van szükség.

Nem azért, mert a könyvelő nem ért az adózáshoz. A könyvelés és az adózás eleve szorosan összekapcsolódik. A különbség inkább abban van, milyen kérdésre keressük a választ.

Ha azt kell megállapítani, hogy a könyvelésben mi történt, helyesen került-e valami elszámolásra, megfelelő bevallás készült-e, vagy hogyan korrigálható egy hiba, az tipikusan könyvelési-adózási feladat.

Ha viszont egy összetett ügylet adójogi megítélését kell kialakítani, több lehetséges konstrukció adókövetkezményeit kell értékelni, vagy speciális adózási szabályokat kell alkalmazni, eljöhet az a pont, amikor adótanácsadó vagy adószakértő bevonása indokolt.

Nézzünk öt olyan tipikus helyzetet, amikor a könyvelő mellé már társként adószakértőt is érdemes hívni.

1. Olyan ügylet előtt áll, amelynek komoly és nehezen visszafordítható adókövetkezménye lehet

Egy új laptop megvásárlásához nyilvánvalóan nincs szükség adószakértőre. Egy több százmillió forintos vállalkozás átalakításánál vagy eladásánál már egészen más a helyzet.

Ilyen komplex eset lehet például:

• a vállalkozás vagy az üzletrész értékesítése,
• a cégcsoport átszervezése,
• az összeolvadás vagy a szétválás,
• jelentős vagyon mozgatása a társaságok között,
• a tulajdonosi struktúra átalakítása,
• vagy bármilyen nagy értékű, a napi rutintól eltérő szokatlan ügylet.

Ezeknél a projekteknél nem az a fő kérdés, hogyan kell majd lekönyvelni a megvalósult tranzakciót. A fontosabb kérdés az, hogy milyen adókövetkezménye lesz annak, amit a vállalkozás még csak tervez megtenni.

Ráadásul egy rosszul megválasztott konstrukciót az ügylet lezárása után sokszor már nem lehet egyszerűen visszacsinálni. Itt az adózási vizsgálatnak feltétlenül a döntés előtt kell megtörténnie.

2. Nemzetközi ügyletnél már nem egyértelmű, melyik országban és hogyan kell adózni

Egy külföldi vevőnek kiállított számla önmagában még nem feltétlenül indokolja adószakértő megkeresését. A vállalkozások mindennapi működésében rengeteg határon átnyúló ügylet van, amelyet a könyvelő rutinszerűen és magabiztosan kezel.

Más a helyzet, ha például:

• a vállalkozás ténylegesen több országban végez tevékenységet,
• külföldön dolgoznak a munkavállalói,
• külföldi telephely keletkezésének lehetősége merül fel,
• több ország között kell megítélni az adóztatási jogot,
• külföldi társaság kerül be a cégstruktúrába,
• vagy több ország adószabályai egyszerre érintik ugyanazt az ügyletet.

Ilyenkor már nem pusztán egy bevallás technikai elkészítéséről beszélünk. Azt kell meghatározni, hogy az adott tevékenységet melyik ország milyen jogcímen adóztathatja, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz az érintett nemzetközi szabályok. Ez már tipikusan olyan terület, ahol speciális adószakértelemre van szükség.

3. Kapcsolt vállalkozások között jelentős ügyletek történnek

Ha ugyanazok a tulajdonosok több vállalkozásban érdekeltek, vagy más okból kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, az egymás közötti ügyleteket nem lehet minden esetben ugyanúgy kezelni, mintha két egymástól teljesen független cég üzletelne.

Különösen fontossá válik ilyenkor, hogy:

• milyen áron történik az ügylet,
• megfelel-e az alkalmazott ár a szokásos piaci ár elvének,
• keletkezik-e transzferár-dokumentációs vagy adatszolgáltatási kötelezettség,
• szükséges-e adóalap-korrekció,
• és megfelelően dokumentálták-e az alkalmazott módszert.

Egy kapcsolt vállalkozás létezésének felismerése és a tranzakciók könyvelése még nem feltétlenül igényel külső adószakértőt. Komolyabb transzferár-kérdésnél viszont már indokolt lehet specialistát bevonni. Különösen azért, mert itt nem pusztán azt kell megállapítani, hogy egy számla helyesen szerepel-e a könyvelésben, hanem azt is alá kell tudni támasztani, miért éppen azon az áron történt az ügylet.

4. A kérdésre több jogszerű válasz is létezik, de jelentősen eltérő adókövetkezménnyel

Ez az egyik legfontosabb választóvonal a két szakma között. A könyvelés jelentős része már megtörtént gazdasági eseményeket dolgoz fel utólagosan. De egy vállalkozó időnként nem azt kérdezi, hogy ezt hogyan kell lekönyvelni, hanem azt, hogy ezt hogyan érdemes megcsinálni.

Például ugyanaz az üzleti cél többféle jogi és pénzügyi konstrukcióban is megvalósítható. Ilyenkor már előre kell modellezni:

• az egyes lehetőségek adókövetkezményeit,
• azok kockázatait,
• a későbbi kötelezettségeket,
• és azt is, hogy az adott megoldás gazdaságilag valóban indokolható-e.

Ez már túlmutathat a hagyományos könyvelési feladaton. Fontos azonban, hogy nem minden adótervezéshez kell adószakértő. Egy vállalkozás adózási módjának felülvizsgálata, a várható adóterhelés kiszámítása vagy a könyvelési adatok alapján végzett pénzügyi tervezés önmagában még nem feltétlenül speciális adószakértői feladat. A határ ott kezd érdekessé válni, amikor maga a konstrukció adójogi megítélése válik rendkívül összetetté.

5. A NAV-ügy már nem adatjavításról, bevallásról vagy egyeztetésről szól, hanem komoly adójogi vitáról

Fontos félreértést kell tisztázni: attól még nem kell automatikusan adószakértőt fogadni, hogy levelet küldött a hatóság.

A könyvelő megfelelő képviseleti jogosultsággal számos NAV előtti ügyben eljárhat. Ha például eltérés van az adószámlán, hiányzik egy bevallás, hibás adatot kell korrigálni, önellenőrzést kell készíteni vagy adatokat kell egyeztetni, az gyakran továbbra is a klasszikus könyvelői feladatok közé tartozik.

Más a helyzet, ha már például:

• egy jelentős összegű adómegállapítás jogalapja vitatott,
• összetett adójogi értelmezési kérdés alakult ki,
• komoly adókockázatot kell értékelni,
• egy nagyobb ellenőrzés során vitatott ügyletek adójogi minősítését kell megvédeni.

Ilyenkor már érdemes adószakértőt, adótanácsadót, illetve jogvita esetén szükség szerint adójogban jártas ügyvédet is bevonni.

A könyvelő szerepe ettől még természetesen nem szűnik meg. Sőt, ő az, aki megmutatja a könyvelési adatokat, a bevallásokat, a bizonylatokat és azt, hogyan került az adott gazdasági esemény a nyilvántartásokba. Egy komolyabb adóügyben ezért gyakran nem az történik, hogy a könyvelő helyett jön az adószakértő, hanem az, hogy a könyvelő mellé kerül egy másik szakember is.

Akkor mikor elegendő a könyvelő?

Sokkal több esetben, mint azt a legtöbb cégvezető elsőre gondolná.

Ha például az alábbi helyzetek állnak fenn:

• ha hibás vagy elmaradt a könyvelés és azt kell gyorsan rendezni,
• ha a korábbi könyvelési időszakokat kell tételesen átnézni,
• ha adószámla-eltérést kell tisztázni a hatósággal,
• ha önellenőrzés benyújtása szükséges,
• ha a vállalkozás adóterhelését szeretné pontosan megérteni,
• ha a társasági adó (TAO) és a kisvállalati adó (KIVA) közötti lehetőségeket szeretné számszerűsíteni,
• ha a felmerült költségek elszámolhatóságát kell ellenőrizni,
• ha egy NAV-megkereséshez kell a könyvelési adatokat és bizonylatokat precízen összeállítani,
• vagy egyszerűen csak szeretné megtudni, hogy a jelenlegi könyvelése szakmailag rendben van-e.

Ilyenkor felesleges azonnal külső adótanácsadót keresni. Először magát a problémát kell pontosan azonosítani.

Könyvelő vagy adószakértő?

Van egy egyszerű kérdés, amely szinte minden esetben segít a döntésben:

A már megtörtént gazdasági események könyvelését, bevallását vagy hibáját kell rendezni, vagy egy jövőbeli összetett ügylet adójogi megítélését kell kialakítani?

Az első terület egyértelműen a könyvelő kompetenciája, a másodiknál viszont már szükség lehet adószakértő bevonására is.

A határvonal persze nem minden esetben éles. Éppen ezért az igazán jó könyvelői szolgáltatás és a bizalmi kapcsolat része az is, hogy a szakember felismerje, amikor egy ügy már meghaladja a saját kompetenciáját vagy kapacitását. Nem az a jó szakember, aki minden kérdésre gondolkodás nélkül rávágja, hogy egyedül is megoldja, hanem az, aki pontosan tudja, mikor kell másik specialistát is bevonni a folyamatba a biztonság érdekében.

Adószakértőt keres, de nem biztos benne, hogy valóban szüksége van rá?

Nem kell Önnek előre eldöntenie, milyen szakmai kategóriába tartozik a cége problémája. Először azt kell objektíven megnézni, mi történt valójában.

Ha a probléma könyvelési, bevallási vagy számviteli oldalról maradéktalanul rendezhető, nincs értelme feleslegesen bonyolítani az ügyet. Ha pedig az átvizsgálás során egyértelműen kiderül, hogy speciális adószakértői vagy jogi kompetenciára van szükség, azt időben jelezni kell.

Először tehát ne szakembert válasszon, először a problémát azonosítsa pontosan. Abban a könyvelője is segíteni fog.