Átalányadózó egyéni vállalkozás 2026-ban: kinek éri meg, és mikor viszi el a pénzt a járulék?

A lényeg 60 másodpercben

• Hogyan számol az állam? Nem a számlákat nézi. A bevételéből levon 45%-ot (általános szolgáltatások), 80%-ot (ipari, szépségipari szakmák) vagy 90%-ot (kiskereskedelem). Csak a fennmaradó rész a jövedelem.
• Az adómentes határ: évi 1 936 800 Ft jövedelemig 0 Ft a személyi jövedelemadó. Ez 45%-os költséghányadnál kb. 3,52 millió Ft éves bevételig jelent adómentességet.
• Főállású vállalkozó havi fix fizetnivalója (akkor is, ha 0 Ft a bevétele):
  • nem szakirányú végzettségnél (minimálbér alap): havi 106 928 Ft
  • középfokú vagy szakirányú végzettségnél (bérminimum alap): havi 123 623 Ft
• Mellékállásban (heti 36 órás munkahely mellett):
  • ha 0 Ft a bevétele: 0 Ft a fizetendő
  • az adómentes keretig (kb. 3,52 millió Ft bevételig 45%-nál): 0 Ft a fizetendő
• Ökölszabály:
  • Megéri: heti 36 órás munka mellett, kevés valós kiadású szolgáltatóként, vagy 80 és 90%-os szakmákban.
  • Pénzkidobás: ha a valós kiadásai meghaladják a bevétel 45%-át, vagy ha főállásban hónapokig nincs megrendelése, mert a havi 107 és 124 ezer forint közötti terhet akkor is fizetni kell.

Hogyan működik a költséghányad és a jövedelemszámítás?

Átalányadózásnál az állam automatikusan elismeri a bevétel egy részét költségként, számlagyűjtés nélkül:

• 45% költséghányad: a leggyakoribb kulcs, ide tartozik a legtöbb szolgáltató (programozók, grafikusok, marketingesek, tanácsadók).
• 80% költséghányad: a jogszabályban nevesített ipari, javító és személyi szolgáltatások (fodrász, kozmetikus, burkoló, autószerelő).
• 90% költséghányad: kizárólag a kiskereskedelmi tevékenység.

Példa: 10 millió forint éves bevételnél, 45%-os kulcs mellett az állam 4,5 millió forintot költségnek tekint. Az adó és járulék alapja a fennmaradó 5,5 millió forint.

A hivatalos szabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatói rögzítik.

Miért kell fizetni 0 Ft bevétel után is főállásban?

Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként a jogszabály kötelező járulékalapot ír elő, amely független attól, hogy volt-e forgalom a bankszámlán.

A 18,5% társadalombiztosítási járulékot a minimálbér (vagy garantált bérminimum), a 13% szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell minden hónapban megfizetni.

Ezért egy főállású vállalkozás fenntartása már az első naptól évi 1,2 és 1,5 millió forint közötti kötelezettséget jelent, még a könyvelési és egyéb működési díjak előtt.

Mikor éri meg jobban a tételes költségelszámolás vagy a Kft.?

Ha a vállalkozásának magasak a valós kiadásai (alapanyagok, áruk, alvállalkozók, bérleti díjak), az átalányadó hátrányossá válik.

Ha Ön 20 millió forintot számláz, de ebből 14 millió forint valós költsége van, az átalányadóban csak 9 millió forintot vonhat le (45%). Így 11 millió forint "jövedelem" után kell közterhet fizetnie, holott valójában csak 6 millió forint nyereség maradt.

Ilyenkor a tételes költségelszámolás, vagy megfelelő árbevételnél a Kft. alapítása lényegesen több pénzt hagyhat Önnél.

Hogyan induljon el hiba nélkül?

Az adózási mód megválasztása előtt három kérdést érdemes tisztázni:

1. Rendelkezik-e heti 36 órás bejelentett munkahellyel?
2. Mekkora a várható valós költségek aránya a bevételhez képest?
3. A választott tevékenységhez előír-e a jogszabály szakirányú képesítést?

Lépésről lépésre útmutatónk az egyéni vállalkozás indításáról szóló oldalunkon olvasható. Ha biztosra szeretne menni a pontos kalkulációval, forduljon tapasztalt egyéni vállalkozó könyvelőnkhöz, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.